Nagyon, de nagyon örülök ezeknek a kis békás fotóimnak, még úgy is, hogy telefonnal készültek. A kis örömöm apropója, hogy először láttam levelibékát, pedig nem vagyok épp kislány, sőt, még bőven abban a korban nőttem fel, amikor nem volt szokás a számítógép előtt játszogatni, hanem szabadon élveztük az életet. Érdekes mégsem futottam bele soha ilyen kis csöpp élőlénybe. Mostanra sokkal jobban értékelem az apróságokat, sokkal jobban meg is látom őket, régen csak a nagy és kiemelkedő dolgokat, vagy akár élőlényeket kedveltem. Aztán lám, egy kicsi, csodálatos élőlény végig itt volt az orrom előtt, amit mindig szívesen megnéztem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése